Jártál-e már valaha a szentgáli tiszafásban?  Amíg el nem látogattál oda, talán el sem tudod képzelni kedves olvasó azt a hangulatot, amikor több mint százezer különböző korú tiszafa vesz körül – mint a szentgáli erdő esetében. (t.zs.)

A Miklós Pál-hegy és a Balogszeg hazánk őshonos előfordulási helyei a tiszafának, amely valójában az elegyes és a bükkös erdők bokorszintjében található. Legjelentősebb állományai azonban a terület sajátos erdőtársulásában, a bakonyi tiszafás bükkösben találhatóak. A tiszafa tű-lomb avarelegye miatt itt a talaj pH-értéke mérsékelten savas. A kialakult talajviszonyok a bükk számára nem optimálisak, ezért konkurensként megjelenik a tiszafa. Elterjedése, növekedése ebben a társulásban éri el az optimumot és a bükkállomány alatt a második szinten záródik. A TT-ben a tiszafa állománya több ezer egyedre tehető.

A területen található társulások a tiszafán kívül számos védett növénynek nyújtanak élőhelyet. Ezek közül néhányat említenénk:

• kétlevelű sarkvirág
• bíboros kosbor
• széleslevelű nőszőfű
• kardos madársisak
• pirítógyökér
• farkasboroszlán
• babérboroszlán
• bozontos csukóka

Állatvilágából említést érdemelnek a madarak, melyek középhegységi erdeinkre jellemző fajainak számos egyedével találkozhatunk a területen, pl.: fekete harkály, zöld küllő, csuszka, erdei pinty. Ezenkívül, számos lepke illetve rovarfajjal találkozhat az erdőt járó látogató

Máshol a világban is találkozhatunk nagy kiterjedésű tiszafa erdőkkel, elsősorban Európa hűvösebb területein, de mára ez a hidegkedvelő, a nyitvatermők osztályába, a tiszafa-félék családjába  tartozó faj, csak néhány helyen maradt fent. A szentgáli, a földrész második legnagyobb őshonos tiszafaerdeje 120 ezer tiszafával.  (A Szlovák-Kárpátokban 180 ezer tiszafa él.) Érdekesség, hogy Szentgálon jóval a neki megfelelő klímájú magasság alatt él, de a jó vízellátottság, a vékony sziklás talaj és a párás mikroklíma kedvező feltételeket teremt a túléléshez. A tiszafa rendkívül lassan növő fajta, nagyon jó a megújuló képessége. A lerágott, levágott egyed újra és újra sarjad. (a Bakony gazdag vadállománya előszeretettel fogyasztja a mérgező hajtásokat is )

A tiszafás természetvédelmi terület, nagysága 213 hektár. Kezelő: HM VERGA Rt.

Kapcsolódó hiedelmek:

A tiszafa mérge télen fejti ki hatását leginkább, ekkor négyszer több a taxin koncentrációja, mint nyáron. Mérgező volta a régiek hite szerint megnövelte a fájából készült íjak erejét. Mindazonáltal nem csak borús képzetek fűződtek hozzá. Sírok díszeként nemcsak a halálra emlékeztetett; örökzöld és igen hosszú életű lévén az "örök életet" is jelképezi