Testvér településünk
1990. decemberében a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum meghívást kapott Sepsiszentgyörgyre a
Kárpát-medence vallásossága című konferenciára dr. Lackovits Emőke néprajzos vezetésével, melyen én is részt vettem és előadást is tartottam - mondja Sófalviné Tamás Márta.
A konferencia programjai között szerepelt egy kirándulás Kézdivásárhely, Kézdiszentlélek és
Csíkszereda településekre. Kézdiszentléleken a falut és a templomot az iskolaigazgató, Gergely Zoltán mutatta be. Beszélgetésünk során szóba került, hogy szeretnének magyarországi testvértelepülési kapcsolatot létesíteni, én pedig felajánlottam, hogy jöjjenek el hozzánk egy kis csoporttal, tekintsék meg Szentgált, amely hasonló adottságú, mint Szentlélek.
Meghívásunknak 1991. januárjában eleget is tettek, a kézdiszentléleki tánccsoport látogatott el hozzánk, műsorukkal nagy sikert arattak a szentgáliak előtt.
1992-ben, Bodor Károly vezetésével a szentgáli tánccsoport is viszonozta a kedves meghívást.
Ekkor több felnőtt is a tánccsoporttal tartott azzal a céllal, hogy tovább erősítsék a kapcsolatot a két település lakossága között.
Majd 1993-ban a szentléleki iskolás gyermekek jöttek el hozzánk egy hétre a nyári szünetben.
Az ismerkedés nagyszerű volt, barátságok is kialakultak, a következő évben a szentgáli gyermekek is ellátogattak Erdélybe.
Közben, 1993-ban a két település polgármestere - László István és Sófalviné Tamás Márta - testvérvárosi szerződést kötött a baráti kapcsolat fejlesztése érdekében, mely vonatkozik a kulturális és az esetleges gazdasági kapcsolatokra is.
2003-ban, Szent István napjára meghívást kapott Szentgál Község Önkormányzatának Képviselőtestülete. Ezen az ünnepségen Sófalviné Tamás Mártának - mint a két település közt kötött testvérkapcsolat létrehozásának eszmei szerzőjének, és a találkozók szervezőjének - elismerésül, a kézdiszentléleki képviselő-testület, Kézdiszentlélek Díszpolgára címet adományozta.
Ezt követően a két község lakói minden évben találkoznak, hol itt, hol ott. Időközben a kapcsolat a családok között nagyon szorossá vált, esküvőre, keresztelőre és ballagásra is elutaztak, elutaznak egymáshoz.
A két település között a kapcsolat ma is él és tovább erősödik.
Története:
A települést 1332-ben Sancto Spirito néven említik először. Mai templomának elődje egy 13. századi román stílusú templom lehetett. Helyére épült 1400 körül a mai templom, melyet a 15. század második felében átépítettek. 1773-ban újra átépítették, erődítései 18. századiak. A Perkő tetején álló vár már a honfoglaláskor is létezett, 1241-ben a tatárok lerombolták, utána újjáépítették, de a 15. században egy török ostrom elpusztította. Újra helyreállították és véglegesen csak a 16. század végén pusztult el. A falunak 1910-ben 2998 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. A falut a II. világháborúban bombatámadás érte, melyben 285 ház égett le.
Látnivalók:
- Római katolikus erődtemploma a Kászon bal oldalán magasodó Perkő aljában fekszik. Alaprajza egyedülálló úgynevezett "ollós", négy sarok- és egy kaputoronnyal.
- A Perkő tetején láthatók Szentlélek várának csekély maradványai, itt most a Szent István tiszteletére szentelt kis kápolna áll.
- A Perkő keleti részén áll a 13. századi eredetű Szent István kápolna, közelében pedig a Mikes Antal által építtetett Szent Antal kápolna romjai látszanak.
- A Perkő oldalán a Mikes család várkastélyát a 15. század elején Mikes Benedek kezdte építtetni. Még a 19. század elején is lakható állapotban volt. Egykori védőfalainak maradványai még láthatók. Tarnóczi Sarolta elrablás: Ez az esemény képezi cselekményét Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regényének.
- A Könczey-Páll udvarház 1608-ban a Tamás udvarház 1812-ben épült.
- A falutól 3 órányira a csíki országút feletti sziklacsúcson találhatók Cecevár csekély maradványai, története nem ismert.
